Mentorprogramot indít az Egyenlítő alapítvány, “#virághelyett vezetői ambíciót!” néven. Céljuk, hogy összekössék a legnagyobb egyetemek/főiskolák hallgatóit sikeres, női vezetőkkel.
Orbán Viktor a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara évnyitóján arról beszélt, hogy bár több társadalmi rétegben kifejezetten kedvező az adóék, az átlagbér még mindig az EU-s átlag felett adózik. Ezen a területen lépni kell további adócsökkentések formájában - mondta a miniszterelnök. Orbán az eseményen beszélt az EU-s pénzekről is, amelyek szerinte járnak Magyarországnak, és a bírósági ítéletből is az következik, hogy előbb-utóbb meg fogjuk kapni a forrásokat. Orbán beszélt ezen kívül az egyetemek modellváltásáról, az orosz gázszerződésről, a magyar gazdaság előtt álló csapdahelyzetekről, és a gazdaságban a magyar tulajdoni hányad emelésének szükségességéről.
A nagy magyar tőzsdei cégek körében a Richter után a Mol is úgy döntött, hogy a koronavírus elleni védőoltást szabja a munkavégzés feltételeként alkalmazottai körében. A munkatársaknak 2022. január 31-ig kell igazolniuk, hogy felvették az oltást, vagy más módon védettséget szereztek.
Újabb mérföldkőhöz érkezett az Aldi Magyarország, októbertől már a teljes sertés és marhahús szortiment magyar forrásból érkezik, mivel ezt a szárnyas húsoknál már tavaly nyáron bevezették, így a teljes frisshús kínálat magyar beszállítóktól érkező magyar termék lesz, az általunk értékesített évi mintegy 6000 tonnányi friss hús magyar munkahelyek megőrzését és bővítését teszi lehetővé a húsiparban – mondta a Portfolio-nak Bernhard Haider. Az Aldi országos ügyvezető igazgatója egyebek mellett beszélt nekünk arról, hogy a német diszkontlánc magyarországi befektetéseinek értéke az indulás óta már meghaladja a 200 milliárd forintot. A fejlesztések között említést tett arról is, hogy az Aldi elsőként tette lehetővé a nagy diszkontláncok közül az online bevásárlás lehetőségét, ennek kapcsán a CEO azt is elárulta, hogy ennek megvalósítására saját fejlesztés helyett miért inkább egy hazai startupban találtak partnerre. Mára már 47 településen, köztük legújabb csatlakozóként Szegeden is elérhető a szolgáltatás, s további magyarországi településeken – nem kizárólag nagyvárosokban – is várható a terjeszkedés az idei és a jövő év során.
Nézőpontváltásra van szükség Magyarországon – mondta Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Hivatalának elnöke a hivatal sajtóreggelijén. A magyar vállalkozások mindössze 3 százaléka rendelkezik oltalommal, ez nagyon kevés. Pedig számtalan jó ötlet van, de a magyar megoldások sokszor nem hasznosulnak üzleti előnyként. Lehet és nem is nehéz ezen változtatni, Pomázi optimista, szerinte már érezhető a fejlődés.
Egy nem hétköznapi vállalatépítő sztorit mutatunk be, ami megérdemli, hogy címlapokra kerüljön. A csomagolástechnika iparban sikeresen működő StancPack és Royalpack cégekből álló StancPack Csoport történetében benne van minden a magyar gazdaság sajátosságaiból: feltörekvő és kockázatvállaló fiatal menedzserek útkeresése és megállapodása, a generációváltás égető ügye, mint egyre általánosabb probléma, a hazai tulajdonú kkv-k stratégiai útkeresése, egy vállalat életében bekövetkező szintlépés, cégfelvásárlás, valamint a különleges hazai finanszírozói környezet. A cégcsoport két tulajdonosa, Hegedüs Balázs és Szoboszlai Gergely 2018-ban az életüket megváltoztató nagy döntést hoztak. Kiderül, hogyan lettek sikeres ügyvédekből kezdő befektetők és azóta hogyan vették együtt a kihívásokat. Bevallásuk szerint a növekedési sztori nem jött volna létre a Hiventures segítsége nélkül. Az állami kockázati tőkealap-kezelő ügyletben betöltött szerepét a hármas interjúnkban Zsámboki Zoltán, a Hiventures nagyvállalati befektetési igazgatója mutatja be részletesen.
Történelmi léptékben mérve is kiváló a politikai együttműködés Magyarország és Szerbia között, ebből pedig mindkét ország jelentősen profitál gazdasági szempontból is - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az általa vezetett tárca közleménye szerint szerdán. Az is eldőlt, hogy jövőre új gyorsösszeköttetést kap a két ország.
Az új technológiai megoldások bevezetése és terjedése a gazdasági növekedés kulcsa, azonban a saját fejlesztés gyakran túl költséges, így importtal kell helyettesíteni. Egy vállalat gépbeszerzési döntésére hatással van a közelben lévő többi cég importja, főleg ha a cégek fiatalok és nemzetközi piacra termelnek.
Ismét megnyílt a lehetőség hazai szervezetek előtt a Nyugat-Balkáni Zöld Központ támogatásával a
magyar zöld technológia és szaktudás alkalmazására a balkáni országok klímavádelmi vállalásainak
teljesítése érdekében – mondta Dr. Örlős László, a Nyugat-Balkáni Zöld Központ ügyvezető
igazgatója a KLíMA – Zöldpolitikai Percek podcast beszélgetése során.
Fontos döntést hozott a kormány. A vártnál több vállalkozás jelezte beruházási szándékát, ezért megduplázza a kormány a Nagyvállalati beruházási támogatás idei évi keretösszegét, 25 milliárd forintról 50 milliárd forintra emeli - jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter a Facebook-oldalán csütörtökön.
Több téma mellett a hazai kis- és középvállalkozások (kkv-k) finanszírozási helyzetére is kitér az a 70 órányi díjmentesen elérhető tananyag, amelynek segítségével a jövő kihívásaira készíti fel a magyar cégeket a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) banki-, tőzsdei- és pénzügyi oktatási központja. A kkv tulajdonosoknak és vezetőknek fejlesztett, a digitalizációra és a generációváltásra fókuszáló online képzés nyolc modulja közül a finanszírozással foglalkozóban a tőkebevonás fejezetet Kelet-Közép-Európa egyik legnagyobb és legaktívabb kockázati tőkealap-kezelője, a Hiventures állította össze.
Beszédet mondott Szijjártó Péter Budapesten, a német TK Elevator új regionális szolgáltató központjának megnyitásán. A külgazdasági és külügyminiszter előrevetítette, hogy új javaslatok vannak már a kormány asztalán, amelyek segíteni fogják a gazdaság újraindítását.
A megfelelő, körültekintő előkészítésen és a mindenre kiterjedő tanácsadáson múlik a külföldi terjeszkedés sikere, amelyben már egyre több hazai cég gondolkodik. Ha egy vállalkozás Magyarországon már elérte a növekedési korlátait, akkor jó lépés a külföldi entitás létrehozása, esetleg meglévő cég felvásárlása. Számos olyan kérdés van azonban, amely megalapozott döntés nélkül kockázatokat hordoz magában.
A felsőoktatási együttműködésről, az ösztöndíjprogram folytatásáról és a diplomáciai akadémiák közötti kapcsolat felvételéről írt alá megállapodásokat a magyar és a kolumbiai külügyminiszter kedden.
Szinte biztos, hogy a mostani negyedév lesz a fordulópont a magyar gazdaságban, a lassan javuló járványadatok is ezt támasztják alá. Azonban sok magyar vállalkozásnak még a következő hónapokban is a túlélés lesz a cél. A helyzet azonban nem reménytelen: megnéztük, hogy mik a magyar cégek legnagyobb erősségei, miben lehetne fejlődniük, hogyan lehetnének innovatívabbak, digitálisabbak? És az sem mellékes, hogy hogyan profitálhatnak a magyar vállalatok az idei évtől érkező eurómilliárdokból.
Magyarország világviszonylatban mérsékelt innovátornak számít. Rengeteg a jó ötlet és a megvalósítás is, a gyártást tekintve nagyon jól állunk, azonban az innováció hasznosítását, piacon való értékesítését tekintve jelentős lemaradásban vannak a magyar cégek, emiatt pedig nagyon sok magyar kkv szenved hátrányt a nemzetközi piacokon. A Szellemi Tulajdon világnapján Pomázi Gyulával, az SZTNH elnökével többek között arról beszélgettünk, mennyire növelheti a szellemi tulajdon a cégek versenyképességét, hogyan működik a szabadalmaztatás, illetve mit lehet, és mit kell oltalom alá helyezni, ha biztosítani szeretnénk, hogy ne lopja el valaki az ötletet, brandet. Ezen felül kitértünk arra is, hogyan alakul át idén nyáron a szerzői jogi törvény és milyen hatása lesz a változásnak.
Egy sor változást hozott az elmúlt időszakban a digitális átállás a cégek életében, voltak az átmenethez könnyebben és nehezebben alkalmazkodó iparágak. A Portfolio CFO Meetup 2021 online rendezvényének záró panelbeszélgetésén a pénzügyi vezetők kifejtették, hogy 2021 után egy volatilis piaci környezetre számítanak, és bár most a korlátlan pénznyomtatás miatt szinte érezni az utcákon, ahogy a kormányok és a vállalatok égetik a pénzt, de nincs ingyen ebéd.
A magyarországi menedzserek kissé kedvezőbbnek látják a gazdasági helyzetet, mint a világ legtöbb vezetője – derült ki a Wyser Managers’ Perceptions kiadványából. A cég felmérése szerint a hazai menedzserek 35%-a szerint rosszabb a gazdasági helyzet jelenleg, mint a Covid-19 válság előtt és mint tavaly tavasszal volt, miközben a globális vezetők 41%-a pesszimista. A több mint 500 vezető megkérdezésével készült felmérés szerint tehát a többség már látja a fényt az alagút végén.
Közel 30 milliárd forintos beruházásból 18 ezer négyzetméteren kutatási és fejlesztési központ épül Nagykanizsán - mondta Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára az M1 csatornán szerdán.